A Zappa / Wazoo dupla cédés koncertfelvétel Frank Zappa pályafutásának olyan korszakát örökíti meg, amely kezdetét szerencsétlen események sorozata jellemzett. Az események 1971. december 4-én kezdődtek, amikor a svájci Montreux-i Jazzfesztivál Casino Barrière de Montreux színpadán tűz ütött ki a Mothers of Invention fellépése közben. Ez miatt a koncert idő előtt véget ért és az együttes felszerelésének jelentős része tűz martalékává vált. A legrosszabb azonban egy héttel később, 1971. december 10-én következett be, amikor a Mothers of Invention a londoni Rainbow Theatre-ben lépett fel, egy féltékeny kretén váratlanul megjelent a színpadon, meglökte Frank Zappát, aki ennek következtében a színpad alatti zenekari árok beton padlójára zuhant, súlyos sérüléseket szenved. Ez a katasztrofális eseménylánc a Mother Of Inventions felbomlásához vezetett, és Frank Zappa figyelmét a 1969-es Hot Rats album által megkoronázott sikeres időszakot követően újra a jazz-rock felé terelte. A hónapokig tartó gyógyulás során, amikor az ideiglenesen tolószékhez kötött művész új dalok szerzésével és koncert anyagok gyakorlásával töltötte a kényszerpihenőt, megszülettek a Waka / Jawaka és a Grand Wazoo stúdióalbumok, amelyek 1972 júliusában, illetve decemberében jelentek meg. Ezen felül Zappa régebbi ötletét valósította meg, amikor létre hozott egy nagyzenekart, ez "Frank Zappa's Big Band Project" vált ismertté, és egy húsztagú jazz-rock zenekart foglalt magában, amelynek középpontjában erős rézfúvós szekció állt. Ez a rövid életű projekt 1972 szeptemberében mindössze kéthetes koncert sorozatot játszott le, amely nyolc előadásból állt, ebből három európai színpadon zajlott. Fontos megemlíteni, hogy a mester még mindig lábadozott a sérüléséből, így ezek a körülmények csak megerősítik Frank Zappa workoholizmusát. Mivel a nagyzenekar project értelemszerűen költségesnek és végül veszteségesnek bizonyult, később Zappa körülbelül a felére csökkentette a big band méretét, és "Petit Wazoo" néven folytatta a turnézást az Egyesült Államokban és Kanadában, de ez már egy másik történet.

A Zappa/Wazoo című dupla CD 2006-ban került kiadásra, része annak a sorozatnak, amely a Zappa Records és a Vaulter Native Records zenei kiadók közreműködésével jött létre. Ezek a kiadók a művész családja által működtetett Zappa Family Trust által lettek létrehozva, és a mester kiterjedt zenei archívumából származó zenei hagyatékot ápolják és hozzák nyilvánosságra. A dupla CD megjelenésével a kiadó sikeresen pótolta Frank Zappa zenei pályafutásának talán egyetlen, amúgy zeneileg teljesen dokumentált pályafutásának hiányosságát, mivel ez a rövid életű nagyzenekar működése alatt nem készített semmiféle stúdió felvételt. A fent említett nyolc előadás látogatóin kívül senki másnak nem volt alkalma hallani ennek a projektnek a zenéjét az elkövetkező 33 évben, esetleg a közönség által rögzített, rossz minőségű kalóz felvételek keringtek a gyűjtők között. A Massachusetts állambeli Boston Music Hallban 1972. szeptember 24-én rögzített koncert felvétele rendkívül jó minőségű, véleményem szerint ezt a felvételt eredetileg is kiadás céljára rögzítették.

A 96 perces felvétel első része valódi jazz-rock csemege. A zenekar tagjait majdnem négy perces bemutatóját követően a pár hónappal későbbi stúdió album cím adó felvétele, a "The Grand Wazoo” több mint 17 perces élő változata következik, amely ezúttal "Think It Over" alcímmel rendelkezik. Az azóta már jól ismert gitár riffel induló felvételen egy magas fordulaton játszó jazz-big-band ismerhetünk meg, ezt végig a rézfúvós szekció egyes tagjainak szólói díszítenek. Tizedik perc táján a mester elhelyezi a staubot a hangolókulcsok közé, és néhány perces remek gitár szólóba kezd, megerősítve azt a véleményt, hogy lényegesen tehetségesebb gitáros volt, mint ahogyan azt általánosan a szakma és a rock zene kedvelők vélték. Ian Underwood szintetizátor szólója következik, ezután az alap témához visszatérve a felvétel végére értünk. Ezt követi az "Approximate" című felvétel, amely két okból is figyelemre méltó: egyrészt soha nem jelent meg stúdióalbumon, másrészt soha nem játszották egyformán élő előadás keretében. A jelenlegi változat egy fúvós hangszer szólóját tartalmaz, amely olyan mélyen szól, hogy gyanítom ha a jó öreg Sennheiser fejhallgatóm nem bírná a 30 Hz alatti hang tartományt, lehetetlen lenne élvezni a hangszer eredeti hangját. Valószínűleg ez a fagott, amelyet Joann McNab játszott. Fényűző. Ian Underwood újabb szintetizátor szólója következik, a dalt pedig Jim Gordon és Ruth Underwood dob- és ütőhangszeres szólója zárja. Az első cédét a jól ismert jazz-rock csemege, a "Big Swifty" közel 12 perces verziója zárja, ennek a felvételnek a stúdió változata a "Waka / Jawaka" album teljes A-oldalát felöleli.

A második albumon Zappa bemutatta teljesen új, ambiciózus, négy részre osztott zeneművét, a The Adventures of Greggery Peccary közel 35 perces instrumentális változatát. Ez a szerzemény csupán az 1978-as Studio Tan című albumon jelent meg. Ezen a ponton a mester már jelentős mértékben elmélyült a kortárs komolyzene világában, és csupán néhány pillanatra tér vissza a jazz rockhoz. Az album végén, a közönség tapsát követően, két rövid részletet hallhatunk: először a 200 Motels című koncept műből ismert Penis Dimension, amely szabadon átcsúszik a Variant I. Processional March című kompozícióba, amely valójában a Regyptian Slut című dal korai változata.

Annyi biztosan elmondható, hogy Zappa / Wazoo című dupla CD-jének megjelenésével a kiadó nem csupán az eredeti Zappa gyűjtőknek, rajongóknak kedvez, hanem örömet okoz minden olyan rockzene rajongónak, aki értékeli a minőségi rockzenét..

 A CD-ket elegánsan megtervezett karton csomagolásba helyezzték. A füzet számos korabeli fényképet tartalmaz, valamint értékes zenei és szakmai információkat nyújt a szóban forgó koncert előadásokról. Ezen kívül lehetőség nyílik Malcolm McNab harsonás visszaemlékezéseinek megismerésére is.

CD 1:
1. Intro Intros (3:19)
2. The Grand Wazoo (Think It Over) (17:21)
3. Approximate (13:35)
4. Big Swifty (11:49)

CD 2:
1. Ulterior Motive (3:19)
2 – 5. The Adventures of Greggery Peccary – Movement I. – IV. (32:37)
6. Penis Dimension (3:35)
7. Variant I Processional March (3:28)

– Frank Zappa / gitár
– Tony Duran / slide gitár
– Ian Underwood / zongora és szintetizátor
– Dave Parlato / basgitár
– Jerry Kessler / cselló
– Jim Gordon / dobok
– Mike Altshul / pikolófuvola, basklarinét
– Jay Migliori / tenor szaxofon
– Earl Dulmer / oboa, nagybőgő, szaruzofon
– Ray Reed / klarinét, tenor szaxofon
– Charles Owens / soprán szaxofon, alt szaxofon
– Joann McNab / fagott
– Malcolm McNab / trombita
– Sal Marquez / trombita
– Tom Malone / trombita, tuba
– Glen Ferris / harsona és eufónium
– Kenny Shroyer / harsona és bariton kürt
– Bruce Fowler / harsona
– Tom Raney / vibrafon és ütősök
– Ruth Underwood / marimba ütősök